Felmondott banki követeléssel terhelt ingatlanok:

Az ingatlan listát megtekintheti a fenti linkre kattintva .

Az adatok tájékoztató jellegűek! Pontos információért kérjük keresse értékesítőnket!

Adatállományunkat hetente frissítjük!

Jogi ismertető, a hétköznapi, de nem mindennapi ember számára

Magyarországon több évtizedre nyúlnak vissza a bankok, majd takarékszövetkezetek és pénzügyi vállalkozások működése, melyek mindegyike ugyanazon Hitelintézeti és pénzintézeti törvény alapján látja el tevékenységét és szolgáltat, adott esetben hitelt ügyfelei (adósai) számára.

A pénzintézetek több fajta szolgáltatást, terméket kínálnak, így személy hitelt, áruhitelt, jelzáloghitelt.

Ez utóbbi esetben az adós az ingatlanát ajánlja fel fedezetük a pénzintézet által biztosított kölcsön visszafizetéséig.

A pénzintézetben adósként megkötésre kerülő kölcsönszerződés, mindkét szerződő fél számára kétféleképpen zárulhat: első esetben adós a kölcsönszerződés tartalma szerint, tehát a pénzintézettel megegyezett módon kifizeti a teljes hiteltartozását, így a pénzintézet a kölcsönnel kapcsolatban minden kötelezettsége alól felmenti ügyfelét (immár volt adósát). Második esetben adós a kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettségének többszöri felszólítás ellenére sem tesz eleget, akkor a pénzintézet felmondja az adóssal kötött kölcsönszerződést, ekkor adósnak már nem a törlesztő részletet kell megfizetnie, hanem a felmondás pillanatában a teljes, általa felvett kölcsön összegét, annak késedelmi kamatival és büntető díjaival együtt. A pénzintézet az adós által nem fizetett és felmondott kölcsönszerződések esetében, melyek jelzáloggal és vételi joggal biztosítottak (tehát adós ingatlant adott fedezetül a pénzintézet számára a kölcsönért „cserébe” esetleges nem fizetésének biztosítására), a pénzintézet az adósnak biztosított kölcsön összegét be kívánja hajtani, annak kamatival és díjaival együtt.

Ebben az esetben a pénzintézet a jelenleg hatályos jogrendszer és az adóssal megkötött szerződései értelmében több eljárási utat választhat:

Érvényesíti a jelzálog és vételi jogát: lehetőséget biztosít a vételár megfizetése mellett – az adóson, pénzintézeten kívüli – harmadik személynek, hogy az adós által fedezetül felajánlott ingatlant, a bank közreműködésével megvásárolja. Ebben az esetben az adásvétel e sajátos okiratának elkészítéséhez az adós (jelenlegi tulajdonos) közreműködése és hozzájárulása nem szükséges, mivel az adóssal (jelenlegi tulajdonossal) a pénzintézet már a kölcsönszerződés megkötésekor szerződésbe foglalták (vételi jogot alapító szerződés). A harmadik személy a pénzintézet csak egyszerűen kijelöli a vételre kiszemelt ingatlan tekintetében, a tulajdon szerzés lehetőségére, majd a harmadik személy (vevő) saját belátása szerint egy adóshoz (jelenlegi tulajdonoshoz) címzett tértivevényes levélben, csupán egy nyilatkozattal közli, hogy tulajdonjogot kíván szerezni (vételi jogát gyakorolni kívánja), majd nevezett okiratokat benyújtja az illetékes földhivatalhoz, ahol a vevő (harmadik személy) tulajdon joga bejegyzésre kerül.

A pénzintézetek a mai gazdasági környezetre tekintettel nagyobb arányban választják a fentiekben részletezett eljárást és kisebb arányban veszik igénybe a bírósági végrehajtási eljárást, ami a második lehetőség lenne, adós által meg nem fizetett kölcsöntartozás behajtása érdekében.

Az adós és a pénzintézet által megkötött okiratok, szerződések tartalmát, valamint a harmadik személy (vevő) és a pénzintézet által megkötésre kerülő okiratok, szerződések tartalmát a pénzintézet által megbízással rendelkező ügyvéd végzi.

A megvásárlásra kiszemelt ingatlan vételárát a pénzintézet határozza meg, figyelembe véve az adós tartozását, valamint a jelenlegi gazdasági környezetben az árfolyam alakulását, ennek okán a meghatározásra kerülő vételár nem alku tárgya. Némely pénzintézet lehetőséget biztosít arra, hogy a harmadik személy (vevő) által kiszemelt ingatlanra, maximum a jelenlegi kölcsön összegével egyező összegben kölcsönt igényelje, attól a pénzintézettől, ahonnan az ingatlant megvásárolja. Ellenben megjegyezném a pénzintézet nem köteles a vásárláshoz kölcsönt biztosítani, így a harmadik személy (vevő) elsődlegesen arra számítson, hogy a teljes vételárat kézpénzben kell megfizetni, majd a pénzintézet esetleges ajánlata alapján tud dönteni kölcsön igénybe vételéről.

A megvásárlásra kiszemelt ingatlan titoktartási nyilatkozat aláírást követően a pénzintézet birtokában lévő értékbecslés alapján ismerhető meg részletiben, az ingatlan leírásával, valamint külső és belső fényképeivel.

Az adós bármely szerződéses kötelezettsége közokiratba foglalt, ami az jelenti, hogy adós szerződéses kötelezettségének nem teljesítése esetén rögtön végrehajtásinak van helye, nem kell hosszadalmas peres eljárást kezdeményezni, hanem a bíróság a közjegyzői okirat alapján, a jog nyelvén végrehajtási záradékkal látja el a közokiratot és ezt a záradékot rögtön a végrehajtási eljárást foganatosító végrehajtónak adja át.

A kiválasztott ingatlan tekintetében történő szerződéskötéshez szükséges iratok: magánszemély esetében 2 db. fényképes igazolvány, lakcímkártya, adókártya, cég esetében: 30 napnál nem régebbi cégkivonat és aláírási címpéldány, valamint az aláíró természetes személyhez kapcsolódóan 2 db. fényképes igazolvány, lakcímkártya, adókártya.

A fentiekben részletezett szerződéskötés tekintetében célként tűzhetjük ki magunk elé a „jó áron, jó ingatlant” megállapítást, melynek eredményeként az ingatlan piaci árából 20-30% összeget megspórolunk, így a megspórolt összeget további befektetési célzattal „fialtathatjuk”.